Mindig csak elre nzel.
Ami engem illet, tged nzlek.
Gondolod, mondanm „Nzz engem”?
Szeretem az arcodnak ezen oldalt ltni.
Viszlt, ostoba ember,
Te az idk sorn mindig olyan vagy, mint egy, a vlla fltt visszatekint n.
Mindig van valaki, aki fontos neked, de n mindig ott vagyok neked.
Magnyos, magnyos, szeretett.
Viszlt, ostoba ember,
Ksznm a nagyszer hazugsgot.
Bocsnat, n nem tudok a vgig sznlelni.
Amikor elszr szltottl a keresztnevemen,
Nem vlaszoltam, de valjban megborzongtam, azt hittem, meghalok.
Viszlt, ostoba ember,
Adok egy utols cskot az alv arcodra, viszlt
Mert el kell bcsznom tled, az lmainkig.
Mg ha elmondanm ezeket a dolgokat most, a befejezett szerelembl semmi klnleges nem maradna,
De a legkevesebb, hogy megdicsrem a ruhdat, ha valaha lesz vlegnyed. Viszlt.